Második rész – a 2002. augusztusi előadás folytatása
Kirael mester Fred Sterling közvetítésével
GUIDE TO THE UNSEEN SELF - PART TWO
2002. szeptember
© Fred Sterling
Contact: Lightways Publishing
3075 Kalihi Street, Suite 101
Honolulu, Hawaii
96819, USA
Lightways@Kirael.com
Tel: + 808 952-0880
http://www.kirael.com/
Fordítás: Clarissa
https://univerzumi-tudatossag.blogspot.com/
A második részben Kirael mester további szellemi meglátást oszt meg velünk a nem látható énről, amit lényegi, esszenciális énként, vagy felsőbb, felsőbb énként is ismerünk. A látatlan ént „a fény megfogant rezgésmintájaként” írja le, amely „azt választja, hogy a korlát (ego) formáját használja, hogy folytassa fejlődési útját azáltal, hogy ragaszkodik a megtervezett leckék tervéhez, amely a Fény Teremtés irányítása alatt egyesült.”
KÉRDÉS: Olyan szavakat használtál, mint a felsőbb én „izgatott” vagy „csalódott”, olyan szavakat, amik nagyon emberinek hangoznak. Tudom, hogy a kelet lelki [spirituális] hagyományaiban, sőt még a történelmi kereszténységben és nyugati miszticizmusban is a nem-fizikai valóság eszméje, mint a felsőbb én, a szentek, vezetők, vagy a felemelkedett mesterek a kiátkozás érzelmeivel járnak együtt, mert állítólag „személytelenek”. Nincs személyiségük, mert a személyiség maga után vonja az ego birtoklását is. Kirael mester, úgy tűnik, hogy neked rendkívül lebilincselő személyiséged van, ami elég megnyerő, és szeretném, ha ezt tisztáznád. Van a felsőbbrendű énnek egoja, vagy személyisége? Neked van személyiséged? Egyáltalán kapcsolódik ez az egohoz?
KIRAEL: Ily módon válaszolom meg: igazából, sem a felsőbb énnek, sem az én saját energiámnak nincs személyisége. Ennélfogva, sosem tudtuk az egot eltűrni. Habár, annak érdekében, hogy egy olyan szinten kommunikáljunk, mint a tiétek, megengedjük a rezgésnek, hogy egy lehetőségként érzékeljétek, azt jelentve, hogy egy korlátot nyújtok nektek. A személyiség felvállalásával, elfogadom a tényt, hogy ne úgy érzékeljenek, mint egy határtalan teremtményt, hanem mint egy korlátozottat. Ezért, amikor a felsőbb énről beszélünk, gyakran nem akarjuk megnevezni azt, mert nem akarjuk, hogy olyan képzetetek legyen, miszerint a nem látható én korlátokkal rendelkező részetek.
Ti, emberek végtelenek, korlátok nélküliek vagytok, csakúgy, mint mi. Nincs személyiségetek. Nincs egotok. Amivel rendelkeztek, az egy gondolatrendszer, mely megszemélyesíti valóságát a korlátozott teremtés formájában.
Ezáltal, kérdésedre a válasz: „Van a felsőbb énnek tere az időben, amit betölt?” Azt mondom, hogy a felsőbb én rábírja magát a kényszer egy szintjére, csakúgy, mint az emberi lény is eljuttatja magát az önként vállalt kényszer egy szintjére. Ezt hívjátok „személyiségnek”. Azt mondhatjátok, hogy a felsőbb énetek egyénisége azok az érzékelt korlátok halmaza, melyet átél, hogy fenntartsa a tudatosság egy bizonyos szintjét.
Más szavakkal, ahogy a Teremtésből eljössz, és elhatározod, hogy megtapasztalod azt, amit a Teremtő megteremtett, lekorlátozod magad az önként felvállalt korlátok által. A korlát csupán a te megértésed szintjén önként vállalt, ami az is marad, amíg hajlandó vagy az adott pillanatban elmenni. Azonban, abban a pillanatban, amikor eltávolítod ezt az érzékelést, kevésbé korlátozottá válsz, amíg el nem éred azt a pontot, ahol átélsz mindent, amit a Teremtő megteremtett – hozzátenném, ez lehetetlen – és utána te válnál a határtalan Fény teljességévé.
Ebben, remélem megtalálod a választ. Tetszett nekem. El kellett mondanom neked, hogy ez egy alapos válasz volt, fiatalember. Igazán az volt. Büszke vagyok rá.
KÉRDÉS: Ez nekem személyiségként hangzott.
KIRAEL: Köszönöm. Vártam, hogy meglássam, vajon előhozakodsz-e vele. Csupán akkor van személyiségem, amikor itt vagyok. Ahogy nem vagyok itt, elmondhatom neked, igazán örülök, hogy megszabadulhatok tőle.
Az itteni megértésen kívül nincs személyiségem. Azt választom, hogy a rezgés állapotára viszem magam, azért, hogy ennek egy részével kölcsönhatásba léphessetek, és amikor a médiummal egy helyzetben vagyok, csupán az egy-nyolcszáz-milliomod részét látjátok lehetőségeimnek [potenciálomnak].
A Föld síkján kívül, nem rendelkezem egoval. Nektek sincs egotok. Az ego az a szűrő, mely által fogadjátok az információt a 90 % tudatosságotokból a 10 % tudatosságotokba. A szűrő sűrűsége szabja meg, vajon itt tudsz-e ülni és velem csevegni, vagy sem.
KÉRDÉS: Honnan származik az észrevétlen én? Tudom, hogy a Teremtőt fogod mondani. Szóval, az emberi világ nézőpontjából mi vagyunk a felsőbb én, ami ilyen értelemben a Teremtő egy jellege?
KIRAEL: Igen. A Teremtő megengedi önmaga egy részének, hogy korlátozott, meghatározott legyen. Hadd vezessem le. Teremtőként kezditek – jobban megfogalmazva, kibontakozó Teremtésként – aki elhatározza, hogy önmaga, saját rezgésének egy bizonyos részét megszemélyesíti. Elkezdi egyesíteni ezt a részt önmaga kristály Fényével. Abban a pillanatban, amikor ezt megteszi egy követendő átjáróvá válik. Amint az átjárót megalkották, olyan messzire akar elutazni, amilyen messze csak tud, mivel a Fény okán alkotó és fejlődő.
Így, kezditek Teremtőként, és utána meghatározzátok, korlátozzátok magatokat arra, amit mi „lélektöbbletnek” hívunk. A lélektöbblet egy energiaminta, ami a fejlődés egy bizonyos részét, fény-szegmensét nézi át, melyet saját maga határozott meg. Ezután elkezdi további részekre széttörni önmagát, azért, hogy egyidejűleg nagyszámú megtestesülést fedhessen le.
E szegmensek mindegyike azzá válik, melyre ti „lélekcsaládként” gondoltok. Mi hívjuk ezt lélekcsaládnak, mert ez tördeli szét önmagát egyéni „lelkekre”. Ezek az egyéniesítések ekkor megtestesülés után kutatnak egy bizonyos részben, mely már „megfogant”, azért, hogy átélhesse fogalmát. A lélek, vagy a felsőbb én, ezután elkezdi egyesíteni energiáit önmaga emberi jellegébe, és ez a jelleg válik az emberi fénnyé. Ez válik azzá a rezgésminta fénnyé, ami sejt-tudatosságként ismert. Ez tördeli szét önmagát tovább gondolattá – egyidejűleg a gondolat felötlik és megfogan, mint a Teremtés Fénye.
Így láthatjátok, hogy a Teremtőből indul, és szintén Teremtőként végződik. Minden, ami e között van, egyszerűen a személyiség. [a csoport nevet]
KÉRDÉS: Éppen most fedeztem fel, vagyis „éreztem” a felsőbb énem. Nagyon erős érzés kerített hatalmába, és azon tűnődtem, hogyan érez a felsőbb én, amikor igazán kapcsolatba kerül a fizikai síkkal.
KIRAEL: Amikor először ébredsz tudatára annak, hogy meg tudod tapasztalni ezt a hatalmas irányítást a felsőbb éneden belül, a felsőbb én egy kicsit csalódott igazából. Ennek oka az, hogy az elmúlt évek során rendelkezett azzal a szabadsággal, hogy megtehet bármit, amiben kedvét leli, és most „háborgatják”, mert hirtelen újra kell rendeznie tényezőit önnön részének kicsiny tízszázaléknyi útjához, aki azt javasolja, hogy ezt megtegye.
KÉRDÉS: Azt mondtad, hogy a felsőbb én a saját útját járja, csakúgy, mint az emberi én is. Ahogy szólítom a felsőbb ént, hogy csatlakozzon utamhoz, akkor én is belépek útjába, és elkezdem átélni azt más szinteken is?
KIRAEL: Nos, elég érdekes, te vagy az ő útja. Érted, hogy erőfeszítéseidben, ami ezt a Földnek nevezett helyet is magában foglalja, illetve, hogy az öt-érzékszerves valóságban élsz, te szintén önmagad ugyanazon része vagy, amely arra számít, hogy túljusson ezen az úton? Amikor a lényegi, esszenciális énről beszéltünk, gyakran majdnem úgy írtuk le, mintha önmagad egy elkülönült része lett volna, valójában ekkor félrevezettünk téged, mert csakis egy rész van. Ahhoz, hogy megértsd és felfogd az esszenciális ént, meg kell értened az anyagi síkon tett utad. Ennélfogva, most mondhatod ezt azáltal, hogy ismered az ÉN-t, az „ÉN VAGYOK”-ot. Ennek az ismeretnek birtokában, te válsz a Teremtés szövetévé.
KÉRDÉS: Meditációimban meghívom felsőbb énem, hogy segítsen nekem az emberekkel és helyzetekkel kapcsolatosan egy szeretetteljesebb helyen és egy tudatos és teljes szándékú módon. Hogyan maradhatok ezen a helyen hosszabb ideig?
KIRAEL: Amikor azon a szinten találod magad, hogy nem tartod meg a szeretetteljes helyet, akkor igazából áttekinted az összes előző életbeli élményed azt keresve, hogy mi nem rezgett együtt vágyaiddal, és mindezt teszed annak érdekében, hogy ezzel foglalkozz. Keresed azt az anyagi síkbeli lényt, vagy körülményt, ami visszatükrözi energiád. Ekkor viszed bele az érzelmet – az emberi világban ez gyakran a harag – azt gondolván, hogy most tudsz vele foglalkozni, és meg tudod gyógyítani.
Az igazság az, hogy elmozdítod energiád arra, akit tükörként használtál, ezáltal nem hasznosítva azt saját tanulási folyamatod érdekében. Ahogy elmozdítod az energiát valaki másra, megadja neked a pontos okot, ami miatt nem haladtál előre afelé, amit keresel. Ezt követően rendelkezel azzal a visszatükröződő felszínnel, ami által viaskodhatsz „VELÜK”, akik szembeszállnak „ÉN” velem.
Másrészről, a felsőbb én megszólítása okán megidézett rezgés életbe léptet egy erőt, ami hátrahagy mindent, ami benned van. Amikor találkozol az „ÉN”-nel az „Én Vagyok Jelenlét”-ben, elkezded megérteni, hogy a szerelem / szeretet nem hagy cserben, és hogy te vagy a Teremtő Energia fénye. A gyógyulás ekkor magától történik meg, és egyre hosszabb ideig maradsz majd a szerelem / szeretet terében.
Utolsó gondolat: van időd, hogy elkezdd meghívni – hízelgéssel levenni a lábáról – a felsőbb éned, hogy veled legyen. Hangsúlyosan mondom, ma egy kicsit jobban kérd a felsőbb éned, emlékezve arra, hogy a felsőbb én a saját útját járja, ami beteljesítő a maga fényében, és te igenis a része vagy ennek a fénynek. Jóllehet, jobban összpontosíthatsz a felsőbb énből, mint ahogyan ezt a múltban tetted.
KÉRDÉS: Tisztáznád, mit értesz az alatt, hogy „jobban kérjem” a felsőbb ént?
KIRAEL: Ha a felsőbb éned figyelmének nagyobb részét szeretnéd magadra vonni, bele kell helyezned fényed szenvedélyét az átélésbe, azért, mert ehhez fog a felsőbb én csatlakozni. Érdekes, a felsőbb én sokkal gyorsabban válaszol a haragodra, mint mosolyodra. Nem azt mondom, hogy haragot kell kimutatnod a felsőbb énednek. Amikor azt mondom, hogy követelj a felsőbb éntől, azt mondom, hogy lény annyira szenvedélyes annak okán, amit szeretnél, hogy a felsőbb én késztetést érezzen arra, hogy összpontosítsa magát utadra, és segítsen neked elérni azt, amivel ő már úgy számol, hogy elérted.
KÉRDÉS: A gyógyulás során a felsőbb énnel való közös munkálkodásban, tudom, hogy gyógyulok, de úgy tűnik, mintha spirálisan járnám utam. Tisztáznád ezt számomra?
KIRAEL: Amikor a „gyógyulás” és a „spirális mozgás” között a „de” szót használod, érvényteleníted gyógyulási folyamatod. Amit tenned kell – és tudom, ez a legnehezebb dolog mindenki számára az anyagi síkon megérteni – „csapd be, amíg meg nem valósítod”. Ez nem olyan borzalmas állítás, mert birtoklod azt a kiváltságot, hogy pontosan alkoss, ahogy a szavaid ezt megteremtik. Így, amikor azt mondod „gyógyulok”, ez a történet vége. Mindenki gyógyul ebben a szobában. Ahogy ezt mondom, mindenkinek kétségbe kell vonni ezt a szintet. Áááá. Most jön a válasz. Azon a szinten, amit az egyén választ, és kétségtelenül azok számára közületek, akiket csupán egy kicsit rázott fel a válasz, megértik ezt: Legyetek úrrá nyugtalanságotokon. Legyetek úrrá azon, hogy megkérdőjelezitek azt, amit éppen most mondtam. Uralkodni, felülkerekedni, győzedelmeskedni afelett, hogy hajlamosak vagytok érezni a korlátozottságot, és így felfogjátok gyógyulásotok, és az út határok nélküli.
Azt mondom nektek minden jelentőségteljes valóságban, ha egyszer kirekeszted a „de” szót gyógyulásodból, ha egyszer kizárólag az előnyeiről beszélsz annak, amit ma elértél, akkor esszenciális éned veszi igazságod üzenetét, és ezt követően elkezd ezen dolgozni.
Legközelebb, ha fáj a lábad, fordulj a lábadhoz, és találd meg azt a pontot, ami fáj, és vond ki a fájdalmat erről a pontról. Ezt mondod: „Nos, viszont az egész lábam fáj, Kirael mester.” Értem. Fordulj a lábad felé, végy egy [egyforintos] pénzérme nagyságú helyet, és összpontosítsd energiáid, amíg ez a hely a lábadon nem fáj. Ezt mondod: „Nos, mi a helyzet, ha nem tudom megtenni?” Meg tudod tenni. Csupa nagybetűkkel: KÉPES VAGY RÁ, MEG TUDOD TENNI. Meg tudod tenni, és megteszed, és meg is fogod tenni, ha az a vágyad, hogy kiiktasd életedből a „de” szót.
Ha inkább a spirálodra összpontosítasz, esszenciális éned rád pillant, és ezt mondja: „Micsoda nagyszerű ösvényt választottál odaát. Sokat fogok belőle tanulni.” Például, ha szorgalmasan haladsz a gyógyulásban, akkor csalatkozhatsz ily, vagy oly módon, és visszaeshetsz – mi ébreszt nagyobb szenvedélyt benned? Ami nagyobb szenvedélyt kap, az az elégedetlenkedés, a harag, és a visszaesés miatti csalódottság. A felsőbb én rátekint, és ezt mondja: „Bizonyára valóban ilyen, mert ilyen erős érzelmeket mutat.”
Érted, miről beszélek? Mindez a „de” szóról szól állításaidban. Nem így értetted, hiszen ezt te jobban tudod, mégis még mindig ott van. Azért van hasonlatosság gyógyulási folyamatodban, mert ott van. A hasonlatosság a spirál formájában van. Hagyd el a hasonlatosságot, szabadulj meg a régi álláspontoktól, a régi leckék terveitől, és kezdj egy új utat. Végy fel egy új álláspontot, és emlékeztesd magad, hogy mennyire jobban vagy ma, mint amennyire tegnap voltál, és ebben nagyobb lehetőséged van, hogy közelebb kerülj mindenhez, ami nem rezeg az adott tervezetben oly módon, ahogyan azt szeretnéd. Ez az a hely, ahol elkezded.
KÉRDÉS: Azok miatt a dolgok miatt, amik éppen most zajlanak a Föld síkján és a Nagy Váltás során, igaz nem nagyon izgalmas felsőbb énjeinknek megtapasztalni bennünket jelegekként?
KIRAEL: Kétségbevonhatatlanul. Ha lenne önmagadnak egy jellege egy másik síkon, mint például az Alfa Centaurus-on, mely sokkal magasabb rangú a megtanulandó leckéiben, a földi síkotokkal összevetve a felsőbb én viszonylag unatkozik. Másrészről ti, anyagi síkbeli lényekként a Földön botladoztok a sok „de, de, de” között, és imádják kiűzni belőletek az „ördögöt”, mert több lehetőséget adtok az egyre emelkedettebben kiterjesztett fényük számára. Lényegében, sokkal több látszólagos „hibát” kell elkövetnetek. Ebből eredően, van esélyük, hogy segítsenek nektek megtisztulni. Bízzatok bennem, ti a felsőbb énetek nagyszerű vagyontárgyai vagytok.
KÉRDÉS: Mi a kapcsolat a látatlan én és a megérzés, intuíció között?
KIRAEL: Esszenciális énetek az intuíció teljességében van, így, amikor ti, az emberi világban rendelkeztek intuitív érzékkel, szó szerint a 90 százalékotokkal gondolkodtok a 10 százalékotokkal szemben, amely a szűrőitek, vagy ego rendszereitek erejétől függ. Azok, akik állandóan használják intuitív hatalmukat, mint a médium, egyszerre két külön világban élnek.
Az ego egy „kitüntetés”, amit itt adtak, – ez egy adomány, mert nem jöhetsz el ide nélküle – amelyet [potenciáljában] a lehető legerősebben adtak, amit valószínűleg elbírhatsz; a sok életen keresztül minden alkalommal egyre kevesebb és kevesebb egoval érkezel, mint amit az első megtestesülési [inkarnációs] élményed során adtak.
Így, az intuíció szó szerint átszivárog [mint a vér az ereken] a 90 százaléknyi gondolati folyamatodon, minélfogva fogadod Teremtőd élményét, ellentétben a korlátozó harmadik dimenziós személyeddel. Az igazi én ráhangolódott a lényegi valóságra, ami határtalan, ha nem az ego-rendszerért van. Intuíciós képességetek teljessége, hogy meglássátok a szerelem / szeretet igazságát.
ZÁRSZÓ
Képesnek lenni szeretni, annak a tudását jelenti, hogy nincs elkülönülés. Egyidejűleg megérteni és átérezni a szerelmet / szeretetet, egyenlő a Teremtés átélésével. Teremtés átélése a szerelmen / szereteten keresztül emlékeztet arra, hogy te magad vagy a szeretet / szerelem.
Ha egyszer ti, az emberi világban kihirdetitek szerelmeteket / szereteteket mások iránt, így ekkor váltok azzá a szépséggé, melyet Teremtőtök saját maga megtestesüléseként mindig is kifejezett.
Barátaim, áldás volt veletek, és gyönyörű kérdéseitekkel itt lenni ezen a napon. Fogom a magamra vett személyiségem, és e nélkül küldöm vissza magam a Szerelem Fényébe.
Jó estét.
2002. szeptember
© Fred Sterling
Contact: Lightways Publishing
3075 Kalihi Street, Suite 101
Honolulu, Hawaii
96819, USA
Lightways@Kirael.com
Tel: + 808 952-0880
http://www.kirael.com/
Fordítás: Clarissa
https://univerzumi-tudatossag.blogspot.com/
